Országszerte ezernyi történet kelt életre a betyárok nagylelküségérõl. Elvették a gazdagoktól az összeharácsolt javakat, és a zsákmányt megosztották a nincstelen szegényekkel...

Sobri Jóska, Angyal Bandi, Patkó Bandi, Rózsa Sándor, Bogár Imre - hogy csak a legismertebbeket említsem - igazi népi hossé váltak. A nagymenök - akiknél könnyen elsült a fegyver - bandákban jártak, a kis tolvajok, mint a házásók legfeljebb néhányad magukkal. A nimbusz, ami körülvette öket, inkább a hatalommal való szembenállásból, mint az irántuk való rokonszenvböl származott.

A betyárok annyira elszemtelenedtek, hogy királyi biztost kellett kinevezni a megfékezésükre. A nép azonban sokszor a pártjukat fogta. A kútgém helyzetével, mintegy telegráffal jelezte, ha pandúr, zsandár járt a tájon. A tanya falán levo kampósszegen, a betyárszegen lógott az élelemmel töltött betyártarisznya, mutatva, hogy itt jóban akarnak lenni a betyárokkal. A nagyobb uradalmak kommenciót - rendszeres juttatást, védelmi pénzt - adtak nekik.


Magyar betyár